|
Bencsik Andrást - a Demokrata c. hetilap főszerkesztőjét -
tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték, amiért a lapjában leközölt
cikkében megsértette Mécs képviselő - ( egykori, 1956-os tevékenysége miatt
elítélt, politikai fogoly ) - jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.
Nem kívánok azonosulni mindazzal amit Bencsik a lapjában képvisel
-, őszintén szólva ritka kivételektől eltekintve nem is olvasom ezt a
lapot. Amit eddig láttam belőle, azzal kapcsolatban egyetlen szó jut
eszembe: vegyes.
A közvetlen tapasztalatokhoz képest, sokkal több olyan információ jutott el hozzám, a jobboldal eme
orgánumával - és szerkesztőjével kapcsolatban -, ami reagál cikkeire
és tevékenységére. Ezeknek a forrásaira nem tekinthetek úgy, mint
objektív és elfogulatlan tényezőkre, de semmiképp sem negligálhatom ezeket. Figyelemmel kell lennem szempontjaikra és érzékenyégükre. De itt most nem is az a döntő, hogy miképpen tekintünk Bencsik Andrásra, és arra a politikai oldalra amelyet képvisel. Ebben a szituációban a jelenség a döntő motívum. S a helyes szemlélet kialakítása, amelyhez kiváló gondolatot találtam a Népszabadság oldalán. Maximálisan egyetértek a - Bächer Ivántól származó - idézet szellemiségével . ( mellesleg a konkrét tartalmával is ! ) Ez a szellemiség tökéletesen lefordítható a jelen helyzetre -, abban a tekintetben pontosan idevág, hogy akkor is, ha a sajtószabadságot, a szólásszabadságot éri támadás, akkor is minden józan és tisztességes demokratának egy oldalon kell állnia.
A szólásszabadság oldalán. Azaz - jelen esetben - Bencsik oldalán.
Bencsik és lapja lehet, hogy szélsőséges, vagy méginkább radikális, az is lehet, hogy antiszemita, bár ez utóbbival kapcsolatban csak arra tudok hagyatkozni - mint említettem - amilyen jellegű reagálásokkal találkoztam Bencsik tevékenységére és lapjára vonatkozólag.
De most nem ez utóbbi miatt ítélték börtönre !!!
Fel kell tehát háborodnunk, és tiltakoznunk kell !
Bächer Iván szellemében ! Most nem érdekel Mécs képviselő és az ő jóhírnév védelméhez való jogának kérdésköre. Az ő utóbbi évekbeli magatartásáról is ez jut eszembe: vegyes.
Azt azonban határozottan le kívánom szögezni: ha egy képviselőt
zavar az, hogy politikai magatartásával kritikát indukál, hogy publicisztikai támadások érik, akkor kérem menjen el buszsofőrnek, vagy bányásznak. Ott nem kell ilyen kellemetlen dolgoktól tartania. Ha ő vállalta ezt a szerepet, akkor viselje el a kritikát, bosszantásokat, radikális vagy éppen szélsőséges politikai, és sajtótámadásokat
- véleményt. Ha ezt nem bírja, abba kell hagyni.
NEM!
Nem a szólásszabadságot kell Mécs képviselő érzékenységéhez szabni !
Már megint ott tartunk, hogy nem volt rendszerváltás. Ezt a gondolatot
újabban egyre több legális sajtóorgánumban - sőt, politikai mozgalomban - fogalmazzák meg.
KÉSŐ ! A hatalomátmentés megtörtént, a nyugat meghatározó hatalombirtoklói legitimizálták és legitimizálják ezt. Aki ez ellen fordul, nincs esélye.
Pedig hát esetről esetre láthatjuk, a bírói függetlenség
is csak látszat.
Az elmúlt (elmúlt?) rendszer szellemisége újra és újra visszaköszön. Most épp a sajtószabadságot tapossák a sárba.
Én a magam részéről megtettem mindent hogy már 1984-ben leleplezzem, hogy a mozgásban lévő politikai folyamat a kommunista rendszer átmentését célozza.
Meglepő micsoda erők mozdultak meg, hogy megakadályozzanak ebben. (Ezek
egy része most vándorgyűlésen járja az országot és a jobboldal számára
agitál azzal, hogy nem volt rendszerváltás !) Bencsik nem tudom mit csinált
akkor, 1984-ben. De az szinte biztos, hogy többnyire hallgatott az Orbán kormány időszaka alatt. Csak azután lett különösen fontos arról beszélni, hogy nem volt
rendszerváltás, miután Orbán megbukott.
Lehet, hogy megérdemli Bencsik, amit most kapott ?
Nemvoltrendszerváltás ! Nemvoltrendszerváltás !
KÉSŐ ! KÉSŐ !
Azóta már volt egy újabb rendszerváltás is, csak erről meg éppen most nem beszél senki.
Bencsik se !
Az a rendszerváltás ahogyan - nyugati mintára - a titkosszolgálatok vették át a legfőbb hatalmat. Nincs hír
erről, nincs kontroll, nincs jog. Nélkülük egy ilyen ítélet se születne meg.
Most erről kellene beszélni Bencsik úr!
Ez az aktuális !
Erről mikor fog majd beszélni ?
Bárhogyan is van, az bizonyos, hogy lassan haladunk visszafelé az úton. Vissza oda, abba a történelmi korba, ahonnan az egykori - felvilágosulást és felszabadulást hozó - tiszta és autentikus baloldali ideológiák elindultak. Hogy aztán apokaliptikus végpontjukon szörnyetegek habzó szájú lovaivá nyergelten, százmilliós hullahegyeken át elhozzák a felszabadulást, a felvilágosodást és a jólétet.
(A nyugati félteke népeinek). A hullahegyek felé haladunk. Nagyon lassan és soká, de újra és újra eljön a történelem pillanata, amikor le kell ölni az uralkodó osztályt, mert már elviselhetetlen kölülményeket teremtett. Történelmi távlatban gondolkodva, ennek az útnak a legelején járunk ezzel a bírói ítélettel....
Mindenesetre az nem túl megnyugtató, hogy a sajtó azon része, amelyik Bencsikkel szembenáll, átkozottul néma ebben az ügyben.
Ezek nem tudnak perspektívában gondolkoni ?
Jön egy kormányváltás, és majd őket hurcolják börtönbe. Akkor mi lesz ? Ricsaj, zaj, sikoltozás ?
Ugyan, hiszen meg lesz a jogi precedens: "Ha olyat mondasz, mész a börtönbe - mint Bencsik".
Hát hajrá ! Aszisztáljon mindenki a Bencsik börtönéhez !
ÉN TILTAKOZOM !!!!!
Az azért különösen pikáns ízt ad az egésznek, hogy Mécs Imre - egykori politikai elítélt -, kvázi politikai foglyot csinál a demokrácia és a jogrend nevében -, a sajtószabadság fennkölt szónoklatainak hátterében -, egy újságíróból.
Jól van ez így.
Remélem Bencsik nem fellebbez !
Remélem bemegy a börtönbe.
Aztán lehet az Amnesty Internationalhoz, s a többi emberjogi szervezethez fordulni, strasbourgi bíróság ... egyebek.
S minthogy ő maga író ember, legalább írhat egy jó könyvet a magyarországi börtönviszonyokról, s a bennt lévő emberekről.
Na ugye, így már nem is olyan nagyon mártíromi az egész.
Szerintem jobb is lett volna mindjárt halálra ítélni. Aztán ötven év múlva rehabilitálnák, és Mécs Imre gyerekei mind koszorúkat vihetnének a sírjára, a megbékélés és a megbocsátás nevében.
Talán még nem késő !!!
|
|